Szintén zenész

 

   Az Isten Székesfehérváron szállt fel, kényelmesen elhelyezkedett az ablak mellett (előtte megkérdezte a szemközt a Nők Lapját olvasó hatvanas hölgytől, hogy szabad-e ott egy hely), s nézelődni kezdett. Egy percig mocorgott benne a kisördög, hogy a szomszéd üléspáron ücsörgő két fiatalhoz hasonlóan bedugja ő is a mobilja töltőjét és megnézi az üzeneteit, ha már van a járaton ingyen wifi – de elhessegette a gondolatot. Ma este különösen érdekes emberek szálltak fel a zónázóra és az Isten kíváncsi volt a történetükre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tájképfestő tévedése

Egy ceglédi tájképfestő, neve Szepesy-Széph Ármin, egészséges, középmagas, ötvenegy éves férfiú, egyik lábát járásban húzza kissé, bal hüvelykujja egy tollszárfaragó engedetlensége miatt csonkolt, hangja száraz, lábfeje férfihoz képest inkább kicsi, orra szabályos, válla keskeny, jobb kezén ujjai sárgásak a folyton szívott cigarettliktől. Nyakkendői szürkések, mert úgy gondolja, bizonyos kor után ez illő és tekintélyes, szeret korán kelni, reggelire lágy tojásokat és pirított kenyeret enni, hozzá erős indiai teát inni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Skrenyó Csaba költözik

Egyszer volt, hol  csak éppen van egy fehérvári majdnem-hajléktalan, akinek lakhatásáért 2017 tavaszán gyakorlatilag fél Magyarország összefogott. Vagyis inkább a negyede. Vagy még kevesebben, de mindegy is: sokszor van úgy, hogy az egy-egy szívbe markoló történeten felbuzdult emberek segítséget, pénzt, támogatást ígérnek az internetes ismeretlenség félhomályából, de a legtöbb ígéretből aztán nem lesz semmi. Nem küldenek pénzt, telnek a napok, és hamar el is felejtik az egészet. Philip Zimbardo kutatásai óta tudjuk: 10-ből 8-an tartják magukat segítőkésznek, majd mikor helyzet van, pontosan ennyien nem tesznek semmit.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rohadj meg, Geréb! (A PUF-jelenség)

 

A Pál utcai fiúk alapmű.

A Pál utcai fiúk kötelező olvasmány.

A Pál utcai fiúk a második helyen végzett a 2005-ös A Nagy Könyv versenyben. Készült belőle film és persze zenés darab is– utóbbiról van szó most.

Ha e sorok írásakor, vagyis 2018 januárjában akarnánk megnézni a székesfehérvári Vörösmarty Színházban A Pál utcai fiúk című musicalt, türelmesnek kell lennünk. Egy 1000 (igen, nem tévedés, ezer) fős várólista végére kerülünk, ami azt jelenti, hogy ebben az évadban több, mint valószínűleg nem jutunk be az előadásra, de 2018 április végéig biztosan nem. Ha a Vígszínház hasonló előadására szeretnénk jegyeket, még nagyobb türelemre lenne szükségünk: az ottani előadás ugyanis Magyarország jelenlegi egyik legkeresettebbje, amelyre kétségbeesetten hajkurássza a belépőket nagyjából mindenki: osztályfőnökök, közönségszervezők, szülők, diákok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….